Az UNIEP minden évben más városban rendezi meg a közgyűlését, és idén Budapest adott otthont ennek a fontos találkozónak. Helmut Schultz, a Festőipari Vállalkozások Nemzetközi Szövetségének (UNIEP) elnökének kifejezett óhaja teljesült, hogy Közép-Európában is megrendezzék a közgyűlést.
Az UNIEP közgyűlést követő nemzetközi rendezvény központi témája a dereguláció volt, amely a szomszédos országokban, például Szlovákiában már tíz éve bevezetésre került. Az esemény remek lehetőséget nyújtott a tapasztalatok megosztására és cseréjére. Ezen túlmenően a további fontos téma az utánpótlás kérdése maradt. A digitalizáció ugyan kihívást és lehetőséget is jelent a festő szakmában, de végül is a szakembernek kell kézbe vennie a szerszámot, és megfelelő szaktudással rendelkeznie a minőségi munkavégzéshez.
Pintér Csaba, az Szobafestő-Mázoló-Tapétázó Országos Ipartestület (SZMTOI) elnöke kijelentette, hogy a szakma jelenleg átalakul, és fontos, hogy az UNIEP támogassa a tagállamokat abban, hogy a szakmát szabályozott körülmények között tartsák fenn.

Kovács László, az SZMTOI alelnöke pedig arról beszélt, hogy a dereguláció hatása és a magyar gazdasági helyzet is fontos kérdések a festőipar számára. Az alelnök elmondta, a dereguláció bevezetésével nem lesz több szakember, csak többen lesznek, akik valamilyen szinten ezt a tevékenységet végzik. Egyre kevesebb a megrendelés, nemrégiben még dübörgött ez a gazdaság, de mostanra elindult lefelé az ágazat. Az alelnök továbbá kifejtette, hogy a gépesítés térnyerése és a termelékenység növekedése pozitív hatással van a festőipar vállalkozásaira. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a szakmai képzés és a minőségi munkavégzés elengedhetetlenek. A dereguláció bevezetése nem lehet indok arra, hogy a szakma szabályozása megszűnjön.
Az oktatási rendszer is átalakult, és jelenleg 12 alapszakma található az építőiparban. A festő-mázoló és tapétázó szakképesítés a legkeresettebb, és vezető pozíciót tölt be a festő szakma. Az oktatási rendszer egységesítését és központosítását tervezik, hogy magasabb színvonalon és nagyobb létszámban képezhessék ki a diákokat. A dereguláció Magyarországon 2021 szeptember elseje óta lépett életbe, és bár egyelőre nem látható drasztikus változás a hallgatók létszámában, továbbra is figyelni kell az utánpótlás biztosítására. Az SZMTOI és az IPOSZ közösen egy pályázatot nyertek, amely három évig tartott, és célja a digitális technológiák bevezetése a festő szakmában. Ez különösen fontos a fiatalok számára, akik már jól használják a digitális eszközöket, és ezek segítségével könnyebben sajátíthatják el a szükséges készségeket.
Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke elmondta, hogy az IPOSZ aktívan készül a digitalizációs kihívásokra, nemcsak a festő szakmában, hanem az építőipar egészében, valamint más szakmákban is. Az IPOSZ körülbelül 200 különböző szakmát képvisel, és elkötelezett a minőségi szakmai képzés mellett.
A festő szakma helyzete Magyarországon számos kihívást és lehetőséget tartogat. A minőségi munkavégzés és a szakmai képzés továbbra is kulcsfontosságúak maradnak. A jövőben az SZMTOI és az IPOSZ, alternatívák kidolgozásával foglalkozik, hogy támogassák a szakma szabályozott fejlődését és a szakemberek érdekeinek védelmét. A festő szakma Magyarországon továbbra is kiemelkedő fontosságú, és az ehhez szükséges képzettségek és szabályozás fontosságát nem szabad alábecsülni.