A KPMG pénteki sajtóközleménye szerint a Real Madrid sorozatban harmadszor őrizte meg pozícióját a legértékesebb európai futballklubok rangsorának élén, megelőzve az FC Barcelonát és a Manchester Unitedet, a katalán és az angol együttes azonban helyet cserélt egymással.

A Paris Saint-Germain a nyolcadik helyre lépett előre, megelőzve a Tottenham Hotspurt, míg a Juventus visszatért az első tízbe az Arsenal kiszorításával, amely hat helyet veszített a rangsor első, 2016-os kiadása óta. Az idei, 32-es listán új szereplő az Atalanta, az Olympique Marseille és a Fenerbahce, míg a West Ham United, az Athletic Bilbao és a Besiktas kiesett az elitből.

Az évek óta tartó folyamatos növekedés után a 32 élklub összesített vállalati értéke 6,1 milliárd euróval, 15 százalékkal csökkent az előző évhez képest, és jelenleg 33,6 milliárd eurót tesz ki, ami alig magasabb a 2018-as értéknél. A világjárvány a legnagyobb mértékben a közvetítési és a meccsnapi bevételekre volt hatással, míg a kereskedelmi bevételek enyhén növekedtek, főként a válság kezdete előtt kötött megállapodásoknak köszönhetően.

A 32 klub közül csak hét jelentett nettó nyereséget, míg egy évvel korábban húsz nyereséges klub volt.

A KPMG a 32 legjelentősebb európai futballklubot rangsorolja a vállalati értékük alapján, immár hatodik éve. A közlemény szerint a globális válság felszínre hozta a futballklubok üzleti modelljeiben már meglévő alapvető problémákat is.

Andrea Sartori, a KPMG sporttanácsadási szolgáltatásainak globális vezetője és a jelentés szerzője szerint az európai szövetség (UEFA) pénzügyi szabályozásának (FFP) újratervezésére van szükség "az irányítás felülvizsgálatával, a ligák méretének csökkentésével, a versenynaptárak racionalizálásával, a sportérték és a pénzügyi kiszámíthatóság egyensúlyának megteremtésével, a kisebb nemzeti bajnokságok összevonásával, regionális ligák létrehozásával, nem utolsósorban szigorúbb költségellenőrzési mechanizmusokra összpontosítva".

Sartori szerint az érdekeltek évek óta az egyéni pozícióikra összpontosítanak, hogy megvédjék saját szervezetük érdekeit, anélkül, hogy figyelembe vennék, hogy az elvárásaik és az ambícióik milyen hatást gyakorolnak az iparág egészére.

"Minden félnek fel kell ismernie és el kell fogadnia, hogy a labdarúgás az elmúlt években a fogyasztói szokások fejlődése és a digitalizáció nyomán alapvető átalakuláson ment keresztül, ami az iparág globalizációjához vezetett, és ebből főként a nagy klubok és ligák profitáltak" - szögezte le.

Hangsúlyozta, az európai labdarúgás helyzetének javításához példátlan rugalmasságra, bölcsességre, felelősségre és együttműködésre van szükség minden szinten, minden fél részéről.