A kandidáló városoknak még 22 napjuk van az „Európa Kulturális Fővárosa 2023” cím elnyerésére kiírt pályázat beadására, a határidő 2017. december 20-a. A címre immár második alkalommal pályázó Eger szakmai anyaga hosszas előkészítést, magyarországi és külföldi kulturális fórumokat, workshopokat követően készült el. A képzőművészeti, zenei, filmművészeti és építészeti munkacsoport tevékenységére alapozva, Koltai Lajos, a pályázat művészeti igazgatójának vezetésével jött létre a művészeti koncepció, s az egri beadvány számos nemzetközi- és hazai együttműködést tartalmaz. Az anyag fordítás alatt van és természetesen nívós kivitelben kerül majd meg a nemzetközi bíráló bizottság tagjainak kezébe. A 12 fős szakértői testület a jövő év elején előválasztási ülésen nevezi meg azokat a városokat, amelyek 2018 második felében részt vehetnek a végleges kiválasztási ülésen. A győztes pályázó megnevezése a jövő év végén várható.

A „pályázati finisben” szükséges, hogy az előkészítés során körvonalazódó együttműködéseket hivatalos formába is öntsük. Habis László, Eger polgármestere november 27-én, Egerszalókon, a térség 11, értékekben gazdag településének vezetőjével írta alá a 2023-as évre való közös felkészülésről, a pályázati együttműködésről szóló együttműködést. Eger partnertelepülései a 2023-as pályázatban: Andornaktálya, Bélapátfalva, Demjén, Egerszalók, Felsőtárkány, Maklár, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szarvaskő és Szilvásvárad.

Eger több mint félmillió vendégéjszakája mellett a 11 partnertelepülés mintegy egymillió további vendégéjszakát könyvelhet el évente – hangsúlyozta az eseményen Habis László polgármester. Eger gazdag kulturális és történelmi értékei és a megyeszékhelyet körülvevő, csodálatos természeti adottságokkal megáldott települések nagy vonzerővel rendelkeznek. Eger polgármestere elmondta még: a város együttműködési megállapodást írt alá az Eszterházy Károly Egyetemmel, a legtöbb nemzeti kulturális intézettel, s természetesen külföldi testvérkapcsolatait is mozgósítja a siker érdekében.

Martonné Adler Ildikó, a pályázati munkát koordináló alpolgármester úgy fogalmazott: együtt kell működnünk, hogy aztán valamennyien együtt profitálhassunk a remélt eredményből. Eger Közgyűlése a pályázati munka kezdetén nem egyszerűen kulturális, hanem kulturális- és közösségépítési stratégiát fogadott el. A fő cél aktív, minőségi igénnyel fellépő kultúrafogyasztó közönség építése, nevelése. Eger sok vonzereje mellett a térség maga is érték: a kulturális turizmus területén ez a vidék több hétre is bőven kínál lehetőséget a hozzánk érkezőknek.

EGYÜTTMŰKÖDÉS A BÜKKI NEMZETI PARKKAL

Habis László polgármester és Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója november 28-án látta el kézjegyével az együttműködési megállapodást.

Az aláírás előtt Rónai Kálmánné igazgató kiemelte: Eger városa és a BNPI között folyamatos egyeztetések zajlanak, kialakultak az együtt gondolkodás hatékony csatornái. A Nemzeti Park egri székhellyel működik, részt vesz a helyi közösség és a térség életében, ám a puszta működésen túl is sok olyan terület létezik, melyek mind összekapcsolják a megyei jogú várost és a költségvetési szervként működő igazgatóságot.

Habis László polgármester ehhez kapcsolódóan elmondta: felpörgött a BNPI és az önkormányzat közötti munka, a városi képviselők egy látogatás során részletesen megismerték a nemzeti parknál végzett tevékenységet. Aláhúzta: Eger számára fontos, hogy kiemelt turisztikai térség legyen, s ehhez a természeti értékek feltérképezése, bemutatása elengedhetetlen. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kitartó, alapos munkával végzi a térség számos pontján azokat a fejlesztéseket, melyekkel a természeti kincseket igazi attrakcióként mutatja be. Ennek a munkának a sikerében Eger és a környező települések is érdekeltek.

Eger - a meglévők mellet - olyan vonzerők bemutatására építi a kiemelt turisztikai térség státusz elnyeréséért végzett munkát, melyek megvalósításáról már vagy kormánydöntés, vagy más jellegű, támogató határozat született. Az egyik ilyen pillér a Területi- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) Eger rendelkezésére álló több, mint 13 milliárd Ft, melynek segítségével megújul például a Nagypréposti palota, az egykori Helyőrségi Művelődési Ház, vagy Lenkey János tábornok szülőháza. Ugyancsak fontos ebben a sorban a Rác templom megújítása, vagy éppen az Eszterházy tér újjászületése, tehát számos értékkel gazdagodik a város – mutatott rá Habis László. Mindez jó érv Eger mellett az EKF-pályázat kapcsán is.

Hozzátette: a Kormány Modern Városok Programja is közelebb visz minket ahhoz, hogy Eger eredményesen pályázhasson az „Európa Kulturális Fővárosa 2023” címre. A város közvetlen autópálya összeköttetése, az intermodális csomópont megépítése és más közlekedési fejlesztések nagyban javítják Eger esélyeit.

Hasonló, eldöntött fejlesztési terület a vár ügye: mind a Modern Városok Program, mind a Nemzeti Kastély- és Várprogram (GINOP) méltó kereteket nyújt ahhoz, hogy Eger EKF-város lehessen, sikerrel pályázhasson a 2023-as európai kulturális év megrendezésére.

Az elmondottakat jól kiegészíti az kormányzati támogató döntés, melynek az Egri Főegyházmegye a kedvezményezettje. Ennek nyomán megújul például a Bazilika és az Érseki Palota felújítása is folytatódik.

Abban a munkában, melyet Eger kiemelt turisztikai térségként való nevesítéséért végzünk, a meglévő értékek bemutatása mellett mindenképpen megvalósuló fejlesztéseket szerepeltünk. Eger EKF 2023 pályázatában sem a beruházások állnak fókuszban, sokkal inkább értékközpontú anyagot állítottunk össze. A legfontosabb feladatunk az, hogy hitelesen bemutassuk a bírálóknak: mely kulturális értékek helyezhetők európai dimenzióba Egerben és térségében – fogalmazott Eger polgármestere.