Közölte: a határátkelőhelyek - szigorított ellenőrzéssel - továbbra is üzemelnek a magyar-horvát határon. A menekültügyi kérelmek beadására két tranzitzónában, Beremend és Letenye térségében lesz lehetőség.

Szijjártó Péter azt mondta, a magyar-horvát zöldhatár lezárásától hasonló eredményt várnak, mint a szerb határszakaszon már bevezetett ugyanilyen intézkedéstől.

A miniszter közlése szerint a zöldhatár zárásáról tájékoztatták a budapesti horvát nagykövetet - aki csalódottságának adott hangot -, valamint a térségbeli külügyminisztereket, így a szlovák, a cseh, a lengyel, a szlovén és az osztrák diplomácia vezetőjét, továbbá Bajorország nemzetközi együttműködésért felelős miniszterét. Értesítették Németország külügyminisztériumát is.

Mint elmondta, a visegrádi országok külügyminiszterei támogatásukról biztosították Magyarországot, az osztrák külügyi tárca vezetője megköszönte a tájékoztatást, és ha jók az információi, a szlovén kormány illetékes tagjai most egyeztetnek az ilyenkor szükséges lépésekről.

Szijjártó Péter a nemzetbiztonsági kabinet döntését indokolva kifejtette: az Európai Tanács csütörtöki ülésén nem született olyan döntés, amelynek nyomán az EU külső határainak megvédése közös uniós erővel lehetővé vált volna, holott ez lenne a legjobb megoldás.

"Ha az EU valóban meg akarja találni a közös választ a bevándorlási nyomásra, akkor egy közös európai erőt kellene, kellett volna létrehozni annak érdekében, hogy Görögország külső határát meg tudjuk védeni" - mondta.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Tanács ülésén emellett világossá vált: továbbra is elvárás a tagállamokkal szemben a schengeni határok megvédése.

Jól látható azonban, hogy Görögország ennek az elvárásnak nem felel meg, ellentétben Magyarországgal - tette hozzá.

Szijjártó Péter szerint a horvát-magyar határzár a második legjobb megoldás, mert a legjobb - a görög külső határ védelméről - nem jött létre. Megjegyezte ugyanakkor, ha az uniós események esetleg úgy alakulnak, hogy létrejön egy közös európai erő Görögország külső határának megvédésére, akkor nyilván a második legjobb megoldásra már nem lesz szükség.

Kiemelte, hogy a visegrádi együttműködés másik három tagállama, Lengyelország, Csehország és Szlovákia segít Magyarország déli határának megvédésében.

Orbán Viktor miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár csütörtöki brüsszeli egyeztetéséről a tárcavezető azt mondta: természetesen a bevándorlási hullám is téma volt a tárgyaláson, amelyen a magyar kormányfő világossá tette, hogy ha nem születik meg a legjobb megoldás, akkor a második legjobbat kell érvénybe léptetni.

Arra a kérdésre, hogy Szlovénia esetében felmerült-e hasonló intézkedés lehetősége, mint a magyar-szerb és a magyar-horvát határszakaszon, Szijjártó Péter azt felelte: Szlovénia schengeni tagország, két schengeni állam közé pedig csak nagyon szükséges esetben, a két ország egyetértésével lehet fizikai akadályt építeni. Hangsúlyozta: a magyar-szlovén határszakasznál nincs ilyen napirenden.

A magyar-román határral kapcsolatban azt közölte: folyamatosan figyelni fogják, hogy Szerbiában milyen irányba alakulnak a bevándorlási útvonalak. A magyar-román határ "egy ésszerű hosszúságú szakaszán" már korábban elkezdték az előkészítését a kerítés építésének, de egyelőre nem látnak olyan okot, hogy meg kellene kezdeni a kerítésépítést - mondta.

A közeljövőben esedékes horvátországi választást firtató kérdésre a külgazdasági és külügyminiszter úgy reagált: az európai jogszabályok nem nemzeti választások függvényei. Úgy fogalmazott: "nem mi avatkozunk be a horvát kampányba, hanem a horvát miniszterelnök akar állandóan minket berángatni oda".