Hírek
2011. December 10. 06:46, szombat |
Belföld
Forrás: mno.hu/MTI
Nem jó hír, hogy ezek is veszélyt jelenthetnek

A megújuló energiaforrások is veszélyt jelenthetnek az élővilágra – derül ki a BirdLife Europe által készített jelentésből.
Hiába fedezik az emberek Európa energiaigényét egyre nagyobb arányban megújuló forrásokból, sokszor ezek nem a leghatékonyabb és az állatvilágra nézve nem a legbiztonságosabb zöldtechnológiák alkalmazásával történnek – fogalmaz a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ernyőszervezete, a BirdLife Europe jelentése.
A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és az élővilág védelme együttesen biztosítható a szél, a nap vagy a tenger energiájának bölcs hasznosításával is. Ennek ellenére 2020-ig a beruházások csak mintegy ötödét fordítják ezekre a technológiákra. „Ha az európai kormányok elkötelezettek a valóban zöldenergiák iránt, akkor az élővilágra jelentős kockázatot jelentő agroüzemanyagok és a nem átgondoltan létesített duzzasztó- vagy árapálygátak helyett a biztonságos és megfelelően alkalmazott technológiákat támogatják. Nem engedhetjük, hogy a biológiai sokféleség csökkenése pont a megújuló energiák térnyerése miatt gyorsuljon fel, amikor ezek célja éppen az emberi életminőség javítása lenne” – fogalmaz a szervezet. A jelentés segítheti a döntéshozókat abban, hogy a két szempontrendszert egyszerre tudják alkalmazni.
Ariel Brunner, a BirdLife Europe EU-szakpolitikai igazgatója szerint „a klímaváltozás az élővilágot és az emberiséget is fenyegeti. Míg az agroüzemanyagok használata katasztrofális következményekkel jár, a szél, valamint a megfelelően használt hullám- és árapály-energia az élővilág fenyegetése nélkül szolgálhatja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentési célokat”.
A természetvédő szervezet szerint el kell nyerni azoknak a befektetőknek a bizalmát, akik a megújuló iparágakba invesztálnak. Ez úgy lehetséges, ha az Európai Unió kötelezően teljesítendő és erős környezet- és természetvédelmi célokat állít a tagországok elé 2030-ra. Mindeközben növelni kellene Európa technológiai és kutatási pénzeszközeit, és azokat úgy hasznosítani, hogy a fejlesztések ne csak alacsony szén-dioxid-kibocsátásra, hanem az élővilág megóvására is koncentráljanak. Az EU mellett a tagállamok kormányainak is nagy a felelőssége: meg kell határozniuk az államok energiaforrásinak összetételét és szabályozniuk kell a különböző – és egymással versengő – földhasználati módokat – vélik a szakértők.
A jelentés szerint miközben például Skócia és Németország erős szabályokkal és stratégiai tervekkel támogatja a zöldberuházásokat, más országok nem tudják megelőzni a kontrollálhatatlan és káros fejlesztéseket.
Ezek érdekelhetnek még
2025. Szeptember 16. 07:48, kedd | Belföld
Szijjártó Péter: Magyarország minden támadás ellenére felgyorsítja a Paks II. atomerőmű építését
Magyarország minden támadás, minden akadályozási kísérlet ellenére felgyorsítja a paksi bővítést, így a következő évtized elejére működésbe is léphetnek az új atomerőművi blokkok -
2025. Szeptember 16. 07:48, kedd | Belföld
Balatoni Katalin: a magyar oktatásban a diákok óraterhelése nem haladja meg az OECD-átlagot
A magyar oktatásban a diákok óraterhelése nem haladja meg az OECD-átlagot, azonban abban biztosak lehetünk, hogy a tudásuk így is nemzetközi szinten kiemelkedő
2025. Szeptember 16. 07:43, kedd | Belföld
MABISZ: idén is milliárdos károk, jelentős pusztítás a viharszezon országos mérlege
2025. Szeptember 16. 07:41, kedd | Belföld
Orbán Viktor szerint a barbarizmus vert gyökeret Svédországban
Barbarizmus vert gyökeret Európa egyik legnagyobb nemzetének hazájában, Svédországban a hagyományos értékek elhagyása, a józan ész mellőzése és a gyenge kormányzás következtében - írta Orbán Viktor az X-en hétfőn.